Élete egy nehéz időszakáról beszélt, ami nagyon megterhelte testileg-lelkileg, de mégis tudta, hogy ki kell tartania. És ahogy küzdött nap mint nap, Isten egyszer csak rámutatott erre a nagy igazságra az életében: hogy ne adja fel, mert jó az, hogy egy jó dologban fárad el.
Igazából azért gondolkodtatott el ez az egész, mert rájöttem, hogy az ember mindenképpen elfárad valamiben... nemrég ünnepeltük Sándorral a 25. születésnapomat és kicsit visszatekintettem az eddigi életemre, a nehézségekre és az örömökre. 6 éve vagyunk együtt Sándorral, 19 éves voltam, amikor elkezdtünk együtt járni... nagyon sok mindenen vagyunk túl és természetesen a mi kapcsolatunkat sem kerülték el a kisebb-nagyobb megpróbáltatások. Voltak időszakok, amikor egyáltalán nem éreztem, hogy szeretnénk egymást és tudatosan kellett úgy szervezni az életünket, hogy újra egymásra találjunk a nehézségek között (közben pedig nagyon kitartani egymás mellett). Szóval fárasztó és nehéz volt néha... de ahogy most visszatekintek, azt érzem, százszor is újra végigcsinálnám, annyira megérte!
És ahogy most Rebusra és a sok-sok érte végzett munkára nézek, ugyanezek vannak bennem, hogy igen, néha fárasztó és nehéz, de jó dolog az, amiben elfáradok - és ez valahol azért megnyugató :)
Szóval bármiben is fáradtok éppen, ne adjátok fel, ha az jó dolog :) Kitartás, később biztos, hogy örömmel néztek majd vissza rá!
 |
| Az első közös képünk Sándorral :) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése