2013. augusztus 24., szombat

Hol az anya játék

Korlátlan mennyiségben folyik nálunk!

A háttérben mindaz, ami a Rebeka tornádó után maradt a nappaliban :)

2013. augusztus 20., kedd

Nyaralás Vajtán

Megérkeztünk a nyaralásból és jajjjjj.... csak mindenkinek szívből kívánok ilyen szuper napokat, mint amiket mi megélhettünk az elmúlt héten! Komolyan, mondtam is Sándornak, hogy sokfelé nyaraltunk már együtt, de számomra ez volt az eddigi legjobb közös nyaralásunk!

Szóval a gyülekezetünk egy hetes nyári konferenciáján voltunk Vajtán. Már önmagában a helyszín is nagyon szép volt, mert egy kastélyban, illetve a hozzá tartozó parkban töltöttük a hetet. Van a parkban egy strandrész is nagy és babamedencével, meg sok-sok pad, ösvény, szóval lehetett nagyokat sétálni, beszélgetni.

Dicsőítés az alkalom előtt
Aki még nem volt ilyen konferencián, az kicsit úgy képzelje el, mint egy tábort felnőtteknek :) Szóval úgy néz ki, hogy reggel közösen reggelizünk, aztán délelőtt van egy alkalom dicsőítéssel és bibliatanulmányozással, aztán kiscsoportos beszélgetések majd közös ebéd. A délután szabad, lehet medencézni, kávézni, pihenni, beszélgetni. Utána közösen vacsorázunk és van egy esti alkalom is. Szóval vannak kötött és kötetlen programok, ami elsőre kicsit furának tűnhet, de igazából nagyon jó dolog, mert keretet ad a napnak (ami babával különösen praktikus) és a közösséget is valahogy jobban összekovácsolja.

Egyébként jó sokan voltunk (kb. 250en), úgyhogy nagyon sok új embert megismertünk - na igen, hiába egy gyülekezetbe járunk, egyszerűen olyan nagy a gyüli, hogy rengeteg embert nem ismerünk, szóval nagyon jó volt ilyen sok emberrel beszélgetni, ismerkedni. Számunkra külön szuper volt, hogy nagyon sok babás-kisgyerekes család jött erre a hétre, így igazi kis baba-mama kör alakult ki és nagyon jókat beszélgettünk így együtt, mindenki megosztotta, kinek mi vált be egy-egy kérdésben :)

Rebus a baba-mama részlegen este
És képzeljétek, a délelőtti alkalom alatt volt babaszolgálat, ahova be lehetett adni a babákat, hogy mi szülők is be tudjunk ülni az alkalmakra. Én úgy indultam neki a hétnek, hogy nem sokat remélek, Rebus biztos nem fog bent maradni, de nem így történt! Nagyon élvezte a többi baba társaságát és a sok új játékot, amint beléptem a szobába, letettem, ő pedig nekiindult a felfedezésnek, észre sem vette, hogy elmentem.
Az első két nap még a tízóraiához igényelt, azt nem fogadta el mástól, de utána játszott is tovább, aztán a hét végére olyannyira otthonosan
mozgott már, hogy a szolgálók gond nélkül tízóraiztatták, majd el is altatták, így mindig amikor mentem érte egy jókedvű és kipihent babát vihettem a közös ebédre! :)
Az esti alkalmak alatt pedig volt egy külön baba-mama részleg, ahol mi babás családok gyűltünk össze és egy kivetítőn figyelhettük az alkalmat, már amennyire tudtunk, mert a gyerkőcök általában nagyon be voltak zsongva ilyenkor és igen aktívan játszottak :)


Nagyokat pihent a strandon :)
Jó volt az is, hogy tudtunk kicsit pihenni, beszélgetni is Sándorral. Nekem különösen nagy élmény volt végre újra beülni és végighallgatni egy bibliaórát (ez Rebus születése óta először történt meg!), lelkileg is sokat töltődtem ezek és a közös beszélgetések, imádkozások által. Délutánonként általában kint voltunk a medencéknél, igaz Rebus egyelőre fél a víztől (bár most kicsit hideg is volt, lehet az nem tetszett neki), úgyhogy nem sokat pancsoltunk, ellenben fagyiztunk, napoztunk, olvastunk a fűben, meg jókat beszélgettünk a többiekkel.
Ezek a délutánok úgy igazán a kikapcsolódásról szóltak és olyan jól estek! :)

Bevallom, az elején kicsit féltem, hogyan fog alakulni a nyaralás Rebussal, de végül nagyon jó élmény volt. Rá kellett jönnöm, hogy a babák elképesztően jól alkalmazkodnak, Rebus (és egyébként az összes többi baba is) néhány nap alatt teljesen felvette a konferencia ritmusát ami nagyban megkönnyítette az egész hetet.
Szóval én mindenkinek ajánlom, hogy időnként nyugodtan lépjen ki egy kicsit a komfort zónájából akár akkor is, ha babával van, mert az is lehet, hogy nagyon hasznos és kellemes tapasztalatokkal fog gazdagodni!

Úton hazafelé még megálltunk Dunaújvárosban is meglátogatni egy kedves ismerős családot, végre találkozhattunk a fél éves kislányukkal! Egyedül itt viselkedett furán Rebus, nagyon nyűgös volt, nem nagyon tudtam hova tenni a dolgot, de már akkor volt egy rossz érzetem, hogy talán beteg lesz... :( Mire hazaértünk, már egyértelmű volt, hogy Rebus megfázott (valószínűleg a légkonditól), amit aztán azóta már átadott nekünk is, szóval épp lábadozik a család... úgy tűnik Isten egy kis plusz pihenést rendelt el nekünk, ám legyen :)
Úgy is kell még néhány nap nekünk is, amíg visszarázódunk a hétköznapokba.

2013. augusztus 11., vasárnap

Családi tradíciók nálunk

Gondoltam ahogy szépen alakulgatunk családdá, megosztom majd Veletek itt a blogon, milyen családi tradíciókat alakítunk ki, hátha nektek is jól jön ötletmerítéshez :)

Már egészen régen (még jóval azelőtt, hogy férjhez mentem) tudtam, hogy szeretném, ha a mi családunkban az étkezések (legfőképpen a vacsora) fontos közösségi szerepet kapnának. Tudom, hogy sokaknak ez magától értetődő, de pl. az én családomban ez általában nem így volt, mindenki mindig össze-vissza evett, ritkán ült le a család közösen étkezni (hacsak épp nem valamilyen ünnep volt).
Szóval mi már házaspárként, később pedig gyerekes házaspárként igyekeztünk közösen vacsorázni (Rebust néhány hetes kora óta mindig odaültetjük az asztalhoz mellénk a hordozójában :)
Ugyanakkor úgy tapasztaltuk Sándorral, hogy sokszor mindketten olyan fáradtak vagyunk a nap végére, hogy amikor asztalhoz ülünk, leginkább csak bambulnánk mindketten, mialatt csendesen elmajszoljuk a vacsit. Valahogy ilyenkor nehezére esik az embernek beszélni, főleg, ha rögtön arra a kérdésre kell válaszolni, hogy "És milyen napod volt?".

Szóval nemrég a Pinterest-en bukkantam rá egy nagyon szuper kis ötletre, amibe azonnal beleszerettem és azóta aktívan használjuk is vacsoráink alatt: Family Dinner Questions

Igazából ez egy jó sok kérdést tartalmazó kérdéssor, amit kifejezetten családoknak írtak, ingyenesen letölthető, nyomtatható (igaz eltart egy ideig, mire kivagdossa őket az ember) és szerintem nagyon érdekes, főleg kisgyerekes családoknak! Az egész játék célja, hogy mindenki meghallgassa mindenki véleményét az asztalnál és jobban megismerjük egymást. Ami egyedül esetleg problémát jelenthet, hogy angolul van, de ha valakinek ez gond, tekintsen rá nyelvgyakorlásként ;)
A legtöbb kérdés egyébként olyan, amit nem feltétlenül teszünk fel egymásnak, mert valahogy nem kerül szóba, így semmiképp sem unalmas, ráadásul a kérdések aztán jó kis beszélgetések alapjai lehetnek. Különösen várom már, hogy Rebus miket fog válaszolni egy-egy kérdésre! :)

Itt van néhány példa a kérdések közül:
- Ha lehetne egy nem átlagos háziállatod, mi lenne az és miért?
- Szerinted a lányok sminkben vagy smink nélkül szebbek? Miért?
- Mi az a dolog az életedben, amit a legnehezebb lenne feladnod?

Ezeken kívül vannak igaz-hamis és tudtad-e típusú kérdések is.

Szerintem jó dolog, próbáljátok ki!


Így néznek ki a kérdéskártyák

És ilyen praktikusan tárolhatók egy befőttes üvegben


Ui.: Most egy darabig nem leszek, mert holnap nyaralni indulunk! :)


2013. augusztus 6., kedd

Te milyen családot szeretnél?

Újra és újra ez a téma jön fel köztünk Sándorral, és rengeteg hosszú beszélgetés van már mögöttünk, mégis kifogyhatatlan a kérdések sora. Mert arra jöttünk rá, hogy a családdá válás nem megy magától, illetve pontosítok, nem minden része megy magától.
Persze, előbb vagy utóbb kialakul egy családi rutin, ami remélhetőleg mindenkinek megfelelő, és ezzel együtt kialakulhatnak szokások is, de mi azt tapasztaljuk, hogy ezek mellett a családdá válásért meg kell dolgozni nap mint nap.

Rögtön a baba születése után dönteni kell például számtalan dologról (hogy altatjuk, etetjük, milyen elvek szerint gondozzuk/neveljük stb.), és ez még csak a kezdet! Mert aztán hirtelen elkezd kinyílni annak a picurnak az értelme és a szülők azt tapasztalják, hogy az a kis emberke figyeli minden mozdulatukat, számít rájuk az élet minden területén és egyre aktívabb részesedést követel minden tevékenységükben.
És itt jön a kérdés, hogy hogyan élünk mi, szülők, mit akarunk átadni, mi legyen természetes a gyerekünk számára, miben nőjön fel. Mit tanul majd tőlünk az élet dolgairól?

Az eddigi beszélgetéseink alapján összeszedtem azokat a kérdéseket, amik köztünk felmerültek, remélem számotokra is hasznosak lesznek. Szerintem nagyon jó kis beszélgetés alapját képezhetik, nyilván elsősorban azoknak, akik maguk is babáznak vagy épp babavállalás előtt állnak, de akár egy párnak is érdekességként, hogy megtudják ki mit gondol a témáról :)

Az alábbi linkre kattintva tudjátok letölteni a kérdéssort, ami 30 kérdést tartalmaz:
Te milyen családot szeretnél?

Használjátok bátran! :)