2013. március 21., csütörtök

Apás szülés - az apa szemével

Már régóta tervben volt ez a bejegyzés, de csak most jutottunk el odáig, hogy meg is tudjuk írni :)
Amikor Sándorral a szülésre készültünk, elég sokat gondolkodtunk azon is, hogy hogyan lesz ez az apás szülés dolog (sokáig az sem volt biztos, hogy Sándor bent lesz-e egyáltalán). A dolog női részével nem volt gond - rengeteg szüléstörténet, videó stb. található a neten, amik számomra nagy segítséget jelentettek a felkészülésben, viszont a férfi oldal már igen csak hiányos... alig-alig találni bármit is ebben a témában, hogyan éli meg egy férfi a szülést. Pedig szerintem ez is fontos lenne, hiszen szegény férfiaknak kb. fogalmuk sincs, mibe csöppennek bele, ráadásul elég sok tévképzetük van a folyamatról, úgyhogy úgy döntöttem, készítek egy "interjút" Sándorral a témában, legyen ez is megörökítve (hátha jól jön majd a kistesónál is :).


- Hogyan képzelted el a szülést, milyen érzések voltak benned előtte?
Igazából nem képzeltem el előre (nem tudtam volna), de azért tartottam tőle. Nem tudtam, milyen lesz, így azt sem tudtam igazán, hogyan készüljek rá.

- Hogyan próbáltál készülni rá?
Elmentünk szülésfelkészítő előadásokra (a kórház tartotta), voltunk kórházlátogatáson (megnéztük a szülőszobákat, kórtermeket), voltunk egy szülésfelkészítő tanfolyamon ahol megtanították, hogy hogyan segíthetem a vajúdást, általában ott voltam a terhesgondozásokon így én is tudtam kérdezni az orvostól, illetve sokat beszélgettünk Regivel az egészről, ő hogyan képzeli a szülést stb.
Nekem különösen megnyugtató volt, amikor a szülésznővel találkoztunk hármasban és átbeszéltük a szülés részleteit - megnyugtatott, hogy kicsit megismerhettem azt a nőt, aki Regi mellett lesz a szülés alatt (pláne ha mégse jönne össze nekünk ez az együtt szülés dolog és egyedül kell hagynom őt).

- Hogy érezted magad amikor beindult a szülés?
Hát mivel nálunk kicsit így akadozott az elején, ezért tulajdonképpen nem is tudtuk, hogy beindult :) Gyakorlatilag a kórházban jöttünk rá, hogy itt most aztán tényleg szülés lesz! Akkor meg már pörögtek az események.

- Hogyan élted meg a vajúdást?
Nehéz volt... egyrészt, az hogy nem aludtunk két éjszaka, folyamatosan arra ébredtem, hogy Reginek jön egy újabb fájás. Meg persze izgultam is, hogy mikor induljunk a kórházba, mi legyen. Úgy van ez, hogy próbálsz figyelni a másikra, de nem tudod sokszor, mivel segítesz, mivel nem. Hát izgalmas, az biztos :) Azért nem volt könnyű nézni, hogy ennyire fáj neki, főleg a vajúdás vége felé, amikor már sűrűek a fájások.

- És a szülőszobán, a tényleges szülést? Neked milyen élmény volt?
Katartikus! Komolyan :) Az az igazság, hogy ilyenkor tényleg annyira elönt az adrenalin, hogy hiába van az emberben egy kis félsz, hogy mi lesz a másikkal meg a babával, egyszerűen mégsem gondol rá, csak cselekszik. Próbáltam észnél lenni és nem kétségbe esni, amikor Regi kicsit elfáradt. De közben valahogy végig extázisban voltam!

- És nem volt ijesztő vagy furcsa?
Nem, semmi ilyesmi. Nálunk egyedül annyi volt, hogy ugye a végén a doktornő is kicsit rásegített a dologra (konkrétan a kezével "ugrált" Regi hasán) - na az ijesztő volt így kívülről! De amúgy magában a szülésben semmi.

- Ha valaki nem tudja eldönteni, hogy bemenjen-e a párjával vagy sem, te mit tanácsolnál neki?
Szerintem menjen be, aztán meglátja, hogy bent marad-e. Egy próbát mindenképpen megér, úgysem tudja az ember milyen ez, amíg ki nem próbálja.

- Mi az, amit szerinted a nő tehet azért, hogy jobban működjön az együtt szülés?
Mi Regivel elég részletesen átbeszéltük, hogy ő mit hogyan szeretne, illetve hogy hogyan képzeli az egészet, szerintem ez így jó volt, nekem is megkönnyítette a dolgot. Később a vajúdás alatt, ha tud, akkor jó, ha végig kommunikál a pár, hogy a nőnek épp mire van szüksége, hol fáj, mi esne jól stb.

- Mi tanácsolnál egy másik szülés előtt álló apukának, hogyan készüljön fel?
Szerintem próbálja meg átbeszélni az orvossal, szülésznővel, hogy mire számíthat, nézze meg a szülőszobát. Nagy különbségek vannak az egyes kórházak között is ezen a téren (mi a bevett gyakorlat, "menetrend"), úgyhogy szerintem az a legjobb, ha abban a kórházban tájékozódik, ahol szülni fognak.
És végül imádkozzon! :) De tényleg.

- Akkor a következő gyereked születésénél is bent leszel? :)
Bent bizony! :)


Egy napos apa és lánya :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése